Park Club, Stefánia Palota

Aczél Béla báró kezdeményezésére az arisztokrácia Eszterházy Mihály gróf vezetésével az 1890-es évek legelején egy társaságot alakítottak azzal a céllal, hogy a főúri rendnek is legyen egy hozzá méltó nyári társasági helyszíne a Margit-szigeten kívül is. A Városliget szomszédságában néztek ki egy helyet a jól megközelíthető, kocsikorzóként is szolgáló Stefánia út mentén. Itt összesen hat holdnyi telken 1893 áprilisában indult meg az építkezés. A Park Club nevű épületet Meinig Artúr  (a Wenckheim-,  Andrássy-, Károlyi-paloták tervezője) tervezte. Ünnepélyes megnyitója 1895.  május elsején volt.

A neobarokk épület a Stefánia útra néző főhomlokzatának manzárd tetős középrészen található a nagyterem. Ehhez három hatalmas ajtós ablakkal kapcsolódik a főerkély, ami körben végig fut az emelet körül, és az egyes sarkokon kiugrói vannak nyári lugasok számára. Az erkélyre mindkét oldalt széles lépcsősor vezet fel. A nagyterem másik fele a mai Zichy Géza utca (építésekor még Pálma utca) felöli  télikertre néz. A földszinten egy hat oszlopon nyugvó, félkör alakú nyitott előcsarnok van a nagy erkély alatt. Innét lehet a belső lépcsőcsarnokhoz feljutni. Ezen kívül még öt kisebb terem volt a földszinten, amik fogadó-, ebédlő-, kávézó-, biliárd, illetve olvasótermek (régies szóhasználattal szalonok) voltak. A főúri pompával berendezett  épület eredetileg gőzfűtéses volt és a korban még újdonságnak és így ritkaságnak számító elektromos árammal működő lámpákkal világították be. A hat hektáros telek fennmaradó részén egy főúri parkot alakítottak ki, benne egy ötszáz négyzetméter felületű tóval, amit egy mesterséges vízesés táplált. A tó közepén még egy apró sziget is helye kapott.  A park északi részén egy mesterséges cseppkőbarlangot emeltek, a vízesés is innét hullt alá.

1947 óta a Magyar Néphadsereg (jelenleg a Magyar Honvédség) tulajdonában áll a szomszédos Honvéd Kulturális Központtal, amivel Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ néven egyetlen intézményt alkotnak.