- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A Kőbányai út mentén (Nagy-Budapest 1950. évi létrehozását megelőzően Kőbánya, majd a Józsefváros területén) 1867-ben adták át a forgalomnak a magyar kir. vasút első pályaudvarát („Északi”, később Józsefvárosi pályaudvar), ami ettől kezdve 1885-ig a budapesti főpályaudvar volt. Ez indokolta, hogy közelében – a Kőbányai út túloldalán – már 1868-ban magyar-belga vasúti gépgyártási cég jöjjön létre. Ennek csődjét követően és tulajdonjogát megszerezve, és egyesítve a hasonló sorsra jutott magyar-svájci vagongyártó céggel, 1870-ben jött létre a Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára (1873-tól Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, röviden: MÁV Gépgyár, 1925-től Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, röviden: MÁVAG, 1949-től MÁVAG Mozdony- és Gépgyár). Első mozdonyát 1873-ban gyártotta, leghíresebb terméke pedig az 1924-től gyártott 424-es gőzmozdony volt.
A Kőbányai út szomszédos telkén a már Mechwart András vezérigazgatósága alatt működő Ganz és Társa Rt. 1880-ban megvásárolta az Első Magyar Gőzkocsigyár (más dokumentumokban Vagongyár) Rt. üzemét. Később ez lett az öt telephelyes nagyvállalattá fejlődött Ganz-cég központja. A század vége felé már modern, négy- és hattengelyű, forgóvázas termeskocsik, étkezõ-, szalon- és hálókocsik, különbözõ uralkodói udvarok részére épített luxus vonatok kerültek ki az üzemből. 1925-ben kezdték a vasúti motorkocsik gyártását, a Jendrassik-féle diesel, és – a Ganz Villamossági Gyárral együttműködve – villamos meghajtással. Közben folyamatos volt a városi villamos, troli és fogaskerekű kocsik gyártása.
Az 1950-es évekre a MÁVAG profiljának fő területe a vasúti gördülõanyag (mozdony) és gépek (szivattyúk, kompresszorok stb.), valamint híd, daru és egyéb vasszerkezetek gyártása volt, a Ganzé ugyancsak a a vasúti gördülõanyag (motorkocsi, motorvonat és a kapcsolatos dieselmotor) és a vízgépek gyártása. A gyártási programok rokonsága, több egymásrautaltsága (pl. együttműködés a dieselesítésben) indokolttá tette összevonásukat. Amit elősegített területi összeforrottságuk is: a Kőbányai út páratlan oldalának mentén az Orczy út és a Szapáry utca között a MÁVAG, innen a Könyves Kálmán körútig a Ganz üzemei voltak. 1959 január 1-én történt egyesülésükkel, a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár megalakulásával az ország akkori második legnagyobb gyára jött létre, húszezer dolgozóval, negyvenkét hektáros területén több mint háromszáz épülettel.
A megrendelések hiánya és az adósság növekedése miatt 1987 decemberében Ganz-MÁVAG megszűnt, különböző privatizációs átalakulásokkal vagy három tucat gyáregységre bomlott, mára a terület kb. száz magántulajdonra oszlik. A néhány megmaradt ipari jellegű egység mellett már inkább a Kőbányai út páros oldala mentén húzódó kínai (józsefvárosi) piacon érdekelt kereskedők raktárainak, maguknak a kereskedőknek ad helyet, akik az utcafrontokon, sőt a hajdani üzemcsarnokokba épített földszintes házakban nyitottak üzleteket. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az épületek eladása előtt nem történt meg a területrendezés. Az átalakítások, hozzátoldások, elkerítések, tatarozások és elhanyagolások kuszasága szomorú látványúvá züllesztette a hajdan világszínvonalú gyárvárost. A terület rendezésére 2002-től indultak meg a törekvések. Ennek keretében pl. 2006-ra a 221-es és 1-es épületekben és környékükön elkészült az Euro Square elnevezésű nagy- és kiskereskedelmi központ.
A Ganz-MÁVAG termelési hagyományait néhány üzemcsarnokban a Ganz Holdingot alkotó Ganz Motor Kft. (vasúti járműkomponensek, dieselmotorok) és a Ganz Energetikai Gépgyártó Kft. (vízgépek, atomerőművi és olajipari berendezések) viszi tovább.
Városház u. 3-5
Magyarország
Friss hozzászólások