- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Történelmi múltjáról az első írásos adat az 1344. évtől van, amikor "villa Hiydwegh" azaz Hídvég falu megnevezést említ az oklevél. Az 1700-as évek második feléből fennmaradt katonai térképeken külön szerepelnek a Városhídvég (feltehetően ez volt a korábbi) és a Faluhídvég települések a Sió-csatorna jobbpartján, szemben velük Mezőkomárom. ---- Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy 1922-ben egyesült Szabadhídvég néven. ------- 1950-ben Szabadhídvéget egyesítették a vele szemközti Mezőkomárommal, Mezőhídvég néven, azonban 1954-ben különváltak (viszont a közös vasútállomás 1999-ig a Mezőhídvég nevet viselte, amíg meg nem szüntették ezt a vasútvonalat).
Református temploma 1786-90 között épült. A 26 m magas homlokzatú tornyát 1812-ben vagy 1817-ben emelték. A templom a Sió fölötti domb hátán szabadon álló barokk épület. Pilaszterekkel tagolt fõ- és oldalhomlokzat, copf díszítésû kapu, kõvázas oromzat. Órapárkányos, összetett sisakos torony. Három csehsüveg-boltszakaszos, félköríves záródású hajó, három nyílású elõcsarnok és fölötte orgonakarzat. A boltozatok között fejezetes pilaszterek. Középen, a fal mentén egy konzolon nyugvó, fehérre festett, aranyozott, falazott szószékkosár. A hangvetõ copf, csúcsán sugaras faragott motívummal, a konzol homloklapján rokokó kártusban 1790-ben keltezett felirattal, mellette fedeles mózesszék. Egykorú úrasztala és padok, hasonlóak a mezõkomáromi református temploméhoz.
Gárdonyi utca 1-29
Magyarország
Friss hozzászólások